Már nagyon vártam a monszunt, szinte minden nap megkérdeztük, hogy mikor ér ide, de a dátum egyre csak csúszott. Épp egy könyvet olvastam ami a monszúnról szólt, innen jött az ötlet, hogy menjünk el délre, Kerala tartományba és nézzük meg a monszun érkezését és nem utolsó sorban hűsöljünk egy kicsit.
„A monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok eltérő hőmérséklete okozza. A különböző hőmérsékletű szárazföld és óceán között kialakult széláramlat nyáron a tenger felől a szárazföld felé fúj és csapadékot hoz. Télen pedig a kontinens felől a tenger felé fúj, és száraz. Nyáron a kontinens levegője sokkal melegebb, mint a víz felszíne, ezért a levegő a víz felől a szárazföld felé áramlik. A nedves levegő és a kontinentális eredetű légtömegek találkozása idézi elő a bőséges csapadékot. Télen ez az áramlás fordított, ez a száraz szél.”
Az utazás igazán hosszúra sikerült, a tervezett 38 óra vonatozás helyett 40et utaztunk. Leglább éreztük a megtett majd 2000km távolságot. Azért furcsa, hogy egy országon belül ennyit lehet utazni, és még nem is a két legtávolabbi pont között utaztunk. Az utazásról csak annyit, hogy nagyon fárasztó volt, és a helyjegyeseken kívül még egy csomó emberrel kellett osztozkodni az ülő helyeken....nem igazán értem ezt a rendszert...
2010.06.11 Trivandrum
Este érkeztünk Trivandumba ahol csak egy éjszakát töltöttünk, másnap reggel újra útra keltünk Kanyakumariba.
Éjszaka felhőszakadásra ébredtünk, és csak remélni tudtam hogy nem ez vár ránk az elkövetkező 10 napban.
2010.06.12 Kanyakumari
Hamár délen voltunk, mindenképp el akartam menni India legdélibb pontjára, ahol jelképesen 3 tenger találkozik: Indiai óceán, Arab tenger és a Bengáli öböl :) A kis halászfaluból túristaközponttá avanzsált városban egy délutánt töltöttünk el, de elég is volt megnézni a helyi látványosságokat. Komppal átmentünk a közelben található 2 kis szigetre, az egyiken egy hindu templom van a másikon egy híres Tamil költő szobra. Egy kis kalandban is részünk volt, a templom meglátogatása után meglepődve tapasztaltuk, hogy eltűnt Simone papucsa. Tudni illik, ha egy hindu templomba akarsz bemenni le kell venni a cipőt ezért a bejáratnál mindig egy halom papucs és cipő fekszik szerteszét. Mivel sehol sem találtuk elkezdtük szemügyre venni az embereket a sorban, hátha meglátjuk valaki lábán.... és igen ott volt. Azért hihetetlen, hogy a csávó tök higgadtan visszaadta mintha mi sem történt volna. Az őr prédikált neki valamit, de ezt már nem értettük. Ennek köszönhetően az őrök felengedtek minket a kompra és nem kellett végig állni a hosszú sort.
Este természetesen esett az eső...
2010.06.13 - 14 Kanyakumari – Varkala
Reggel az 5.30as vonattal keltünk útra Varkala-ba, ami egy üdülőközpont az Arab tenger partján. A vonaton a mellettünk ülő fickóval szóba elegyedtünk, és kiderült, hogy Varkala-ban dolgozik egy bungalló panzióban. Elég jónak találtuk a 600Rs/ házikó árat ezért elmentünk megnézni. Nagyon megtetszett a hely :) itt töltöttünk 2 napot. A parton regneteg hotel és panzió található, el tudom képzelni mennyire zsúfolt lehet főszezonban, még jó hogy most csak pár turista lézengett arra. A szobánktól kb. 50-re volt a tenger :), az útról lépcsők vezettek le a partra. Az első nap jó időnk volt, sütött a nap.
Itt lehetett bikiniben is fürödni ami nagy szó, csak az életmentő bácsi parancsolt ki minket a vízből Tsunamira hivatkozva (utólag kiderült, hogy tényleg Tsunami riadó volt), de sikerült másfél óra alatt rendesen leégni. Délután beborult az ég, kb. fél órát esett az eső, aztán hétágra sütött a nap. Este találtunk egy pár jó éttermet nagyon jó európai kajával :) Ennek örültünk a legjobban / egy csomót zabáltunk és egy csomó pénzt elköltöttem /2010.06.14 Kollam
2 nap után mögöttünk hagytuk Varkalat és utunkat Kollam felé vettük. Az utazás itt is kalandosra sikeredett. Eddig csak alvó kocsival utaztunk, de most a fél órás vonatozásra nem akartunk sokat költeni, ezért csak sima jegyet vettünk. A sima másodosztályos kocsiból tényleg úgy lógtak ki az emberek, ahogy a képeken látni, tényleg nem vicc!! Mi inkább megpróbáltuk a nőknek fenntartott kocsit. Hát ez is zsúfolásig volt, alig fértünk fel, de fél órát ki lehetett bírni :). Most már tudjuk milyen a sima másodosztály.
Kollamhoz nem fűződik semmilyen pozitív élmény, több szállást is megnéztünk, de rohadt drágáért akartak kiadni 1 elég szánalmas szobát. Végül az állam által fentartott vendégházban mentünk ami a város szélén volt. A ház a britt időkből maradt fenn, tényleg nagyon szép volt, de épp felújítás alatt állt az egész.
2010.06.15 Alleppey
A tervünk az volt, hogy Kollamból elhajókázunk Alleppeybe a híres kis kanálisokon. Reggel a szálláson felvilágosítottak minket, hogy mivel nincs szezon ezért a hajó csak akkor indul el, ha legalább 10 utas akad. Lementünk a hajó állomásra bízakodva, hogy akad még 7 ember rajtunk kívül de sajnos nem :S. Persze mindenki „houseboat” túrára invitált minket ami elég drága, legalábbis nem a mi pénztárcánknak való volt. Szomorúan vettük tudomásul, hogy nem fogunk hajókázni, ellenben mehettünk buszt vadászni Alleppey-be. Egy újabb élmény!!! Na már Dél Indiában teljesen más nyelven beszélnek Észak Indiához képest. Északon az Indo-árja nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélik míg délen a Tamil nyelvcsaládba tartozó nyelveket. Keralalában a Malajam nyelvet besélik. Visszatérve a buszhoz, a megállóban rengeteg busz állt, legalább 2 írást használva hogy hova tart, de egyik sem volt angolul. Az információnál megkérdeztük, hogy mikor megy busz Alleppey-be mire a fickó rámutatott az épp beálló buszra, hogy ez oda megy. Gyorsan fel is szálltunk rá. Jobb volt mint amit eddig hallottam a buszokról. Esküszöm, hogy az egyesület Suzuki mikróbusza jobban ráz mint ez a busz, de nem azért mert itt az utak jobbak lettek volna :) /amikor legutóbb utaztam a Suzuki mikróbusszal egyszercsak akkorát dobott rajtunk egy gödörnél, hogy mindenki beverte a fejét a tetőbe :D/
Alleppey-ben elméletileg CouchSurfingen intéztünk szállást, viszont a házigazda nem adta meg a számát így nem tudtuk értesíteni az érkezésünkről. Közben elfogyott a pénz a kártyámról ezért hívni se tudtak. Ugyanis Indiában, ha Orissa tartományban vettem a kártyát, akkor ott vagyok a hívás fogadás ingyenes és 1Rs-ért tudok hívni. Viszont ha máshol vagyok az országban 1.5Rsért tudok telefonálni és 1Rs-ért hívást fogadni. Ez a szolgáltatónk árai. Viszont azt senki nem mondta, hogy Kerala-ban nem tudom feltölteni a kártyámat, mert ez a szám Orissa-hoz tarozik!!! Egész délután a városban szaladgáltam, hogy valahogy feltöltsem a telefonom de nem tudtam. Megint a jól bevállt szlogen jutott eszembe „IncredibleIndia”!!
Délután lementünk a tengerpartra, ott hesszeltünk egész naplementéig várva, hátha felhív minket a házigazdánk. Sajnos nem jelentkezett. Majd becsekkoltunk a legolcsóbb szálláshelyre a városban. Na ez volt a legrosszabb az összes közül, pláne hogy egész éjszaka nem tudtunk aludni, mert az ajtó felett ahol esetenként ablak szokott lenni, ott csak egy háló volt, így mindent hallani lehetett amit a recepción beszéltek.
2010.06.17 Alleppey
Reggel elmentünk reggelizni, majd kerestünk egy csónakot, hogy elmenjünk csónakázni a vizeken. Nagyon szép volt, sajnos a levegő pártatartalma nagyon magas volt és időnként esett is, hogy nehogy elfelejtsük miért is jöttünk ide :). Közben a házigazdánk is bejelentkezett, kiderült, hogy egy kicsit félre értettük egymást mert én azt írtam neki hogy 17én érkezünk, közben már 16-án ott voltunk, ő meg nem nézte meg a leveleit pár napja. De minden jó ha a vége jó, délután amikor visszaértünk átmentünk a szállásunkra. A pasas egy Ayurveda center menedzsere és szezonon kívül, amikor a szobák üresek, általában CouchSurfingen szokott vendégeket fogadni.
2010.06.18 – 19- 20 – Kochi
Reggel még egy masszírozásra befizettek a lányok, majd egy korai ebéd után Kochi-t vettük uticélba. Újra buszozás. Kochin-ban is CS-en kerestünk szállást, a srácok azt mondták, hogy várni fognak minket a buszállomáson. Nagyon viccesen alakult, mert mi voltunk az első vendégeik CS-ről és mi is végülis először kerestünk szállást ezen a weboldalon :). A lakás igazi legénylakás volt :), a közös térben és a konyhában hatalmas kupi. Mi megkaptuk Vyas szobáját /a vendéglátónk/ ő átköltözött a másik szobába. A srácok nem rég fejezték be az orvosit, most épp gyakornokok egy-egy kórházban. Este elvittek minket Fort Kochin-ba ami a régi városrész és egy félszigeten található. Söröztünk és garnélarákot vacsiztunk.
Másnap reggel nyakunkba vettük a várost, átkompoztunk a félszigetre és elindultunk felfedezni a dán, portugál és a britt időkből fennmaradt házakat. A Santa Cruz katedrális igazi portugál örökség, valamint a Szent Ferenc templom, ahol Vasco de Gamat eltemették. Később hazaszállították a testét Portugáliába. A parton kínai halászhálók sorakoztak. A zsidó negyedet is megnéztük, de pecchünkre a zsinagóga zárva volt. Ellenben a Mattancherry Palotátba be tudtunk menni, amit 1555-ben a portugálok építettek ajándékként a rádzsnak. A palota híressége a háloszobában található hindu mitikai jeleneteket ábrázoló falfestmény. Természetesen erotikus jelentetről van szó, mi más lehetne. A LonlyPlanet szavaival élve az egyik falfestmény a „ vidám Krishnát ábrázolja amint a hat kezével és két lábával elégíti ki a boldog fejőslányokat”. Azért elgondolkoztató, hogy a múltból fennmaradt sok hindu templom, szobor, falfestmény, nem is beszélve a Káma Szutráról, rengeteg erotikus jelentet tartalmaznak, míg a mostani társadalom tök konzervatív. Egyszer megkérdeztük valakitől, hogy hogy is van ez, azt mondta, hogy a muszlim vallás terjedésével váltak az emberek konzervatívakká. De nem tudom mi az igazság....Az emberek barátságosak voltak, sőt néha túl barátságosak. Amikor már a 10ik ember kérdezi meg, hogy honnan jöttél, hova mész, hogy tetszik India, hogy tetszik Kerala, mit is csinálsz Bhubaneshwarban stb...elég nehéz barátságosnak és kedvesnek maradni.
Este megint egy újabb élménnyel gazdagodtunk, a helyi közlekedés szolgáltatásait vettük igénybe, azaz próbáltuk. Természetesen most sem értettük, a kiírást a buszon, ezért megkértünk valakit, hogy segítsen nekünk a megfelelő buszt lestoppolni. A pasas annyira megörült, hogy segíthet nekünk, hogy mindjárt nekünk is szegezte a szokásos kérdéseket, miközben legalább 10 buszra mondta hogy az nem jó nekünk. Kezdett már gyanús lenni, hogy nem jön a megfelelő busz, de kb. 10 perc után végre a mi buszunk is megjelent.
Este pedig partizni mentünk egy Clubba. Egy hotel 11ik emeletén volt a Club és kb. mint a filmekben :), nagyon dizájnos, csili-vili. A zene és a társaság is jó volt, kell ennél több?
