Lakótársak

Az elmúlt egy hétben nem történt semmi különösebb azon kívül, hogy két napig próbáltam szoftvert frissíteni a telómonon és letölteni az India térképet :), de végül sikerült ezt a mission impossible-t is teljesíteni.
Tegnap este megérkezett a többi önkéntes is, így már 9-en lakunk a kis lakásunkban. Tegnap együtt vacsiztunk  ma meg közös tréningen vettünk részt. És szerencsére most már nem én vagyok a legöregebb, hanem az olasz fiú, ő majdnem 30 éves.
A csapat felállása jelenleg így néz ki: 2 osztrák, 2 francia, 1 olasz, 1 angol, 1 észt és én. Ők a többi projekten fognak dolgozni, remélem jó kis társaság lesz :). De a részleteket majd később írom meg.

Hero Honda

Chris-el és Zitával úgy döntöttünk, hogy szombaton is dolgozunk, aztán majd egyben kivesszük a szabadnapokat, így legalább több  lesz, úgyse tudunk túl sok mindent csinálni itt egy 2napos hétvégén, legalább van internet az irodában és tudunk dolgozni. A vasárnap volt a szabadnapunk. Az egyik fiú az irodából Bapi felajánlotta, hogy elvisz minket motorral templomba. Mivel max. 3an férnek el a motoron, átadtam a lehetőséget a lányoknak, én meg inkább elmentem reggel úszni. Amikor indultam volna hazafele Bapi várt az ajtóban, és felajánlotta, hogy elhoz motorral. :). Nem igazán tudom, hogy honnan tudta, hogy ott vagyok, nem értettem amit mondott, de legalább nem kellett taxizzak. A motorozás nagyon jóó volt, csak attól fostam, hogy mikor fogok leesni. De nem volt probléma. A csajok elaludtak, nem mentek templomba, de délután a Bapi visszajött egy haverjával akit Hapinak hívnak :), így volt hely mindenkinek. Meglátogattuk a templomot, Indira Gandi Parkot, a piacot, majd az Iskal Temple-t, ahol nagy Hare Khrisna party volt :D, totál olyan volt mint othon :P, még kaját is osztogattak :P. Hazafele akadt társaságunk, pár srác követett minket. Nem szerettük volna, ha tudják hol lakunk (hátha köv. nap ők fognak dörömbölni az ajtón..) így hát mentünk egy pár kört a környéken végül az első lakhelyünknél kötöttünk ki, meglátogattuk az ottani barátokat. A srácok nem igazán tágítottak, kb. 2 órát vártak a kapunál, de hál'istennek 10kor leléptek és haza tudtunk menni. Ilyen izgalmak is vannak :D.
Még a múlt héten, egyik nap, épp ebédet készítettem, amikor az egyik indiai leányzó (1 a sok közül, épp 6an tartózkodtak a lakásban) futott a mosogatóhoz, köpködött, vizet ivott....nem tudtam mi baja lehet, gondoltam ez is egy indiai szokás (a köpködés és böfögés teljesen normális dolog, de inkább férfiak művelik). A hűtőhöz léptem, Szmruti kérdezte, hogy mi van abban a kis üvegben??? Nagy szemeket meresztettem, az volt az én Pálinkám (úgy gondoltam, hogy a hűtőben jó helye lesz, de a belső polcra tettem, nehogy vki beleigyon mert azt hiszi h víz). Mondtam h alkohol....miért??? Mindenki elkezdett röhögni, kivéve a kiscsajt aki a csaphoz rohant, ugyanis szegény azt hitte, hogy víz és jól meghúzta (az indiaiak nem úgy isszák a vizet mint mi, hanem mint a Coca Cola Light reklámban a félmeztelen csávó, azaz 5 cm magasról tölti a szájába), kb. 1 deci le is csúszott :D . Szegény elkezdett sírni, mondtam neki, hogy nem lesz semmi baja, de nem vígasztalódott meg, a többiek istápolták. Össze-vissza telefonáltak, hogy most mi van....Azt hiszem ez egy elég negatív benyomást kelthetett az európaiakról, de mostmár nem tudok mit csinálni. Szrutinak utána elmagyaráztam, hogy ez gyógyszer a gyomromnak, azért van nálam :P.

Képzés 03.11 - 03.17

És újra itt!!!

Múlt héten érkezett Matheiu hogy megtartsa az érkezés utáni tréninget, igaz kicsit megkésve, mert már egy hónapja itt vagyunk, de sebaj. Már nagyon vártuk az érkezését, mert elég sok programunk volt betervezve. Pénteken (márc. 12) este volt egy welcome vacsi, elmentünk a Bhubaneshwar Club-ba. Előre szóltak, hogy milyen ruhát vegyünk fel, mert nem lehet ám strandpapucsba vagy térdig érő ruhában bemenni. Így hát mindenki igyekezett minél megfelelőbb ruhát felvenni a 35 fokban :). A kaja jó volt, és végre lehetett sört vagy rövidet inni, ugyanis othon nem nagyon lehet, társaság meg ugye nem igazán van. Szóval mi söröztünk a férfiak meg whisky-t ittak, ennek hatására Manu egy deci whisky után csak vigyorogni tudott, de jót nevettünk rajta. Mathieu kezdett belendülni, így rendelte a következő kört, ami vodka volt. Fogalmam sincs hogy milyen típusú, de kólával iható volt. Sajnos 11kor kiraktak minket azzal az ürüggyel, hogy zárnak. Persze, nem akartunk haza menni, így hát mint alternatíva vissza mentünk a Hotelbe, ahol Matheiu lakott. Manunak nem nagyon tetszett a dolog, ő inkább úgy döntött, hogy haza VEZET (itt nincs olyan szabály, hogy ha ittál alkoholt, akkor nem vezethetsz!!!), mi meg meggyőztük, hogy maradunk, majd taxival hazamegyünk. Sajna az étterem és a bár is már zárva volt (23-kor!!), így hát a szobában folytattuk a mulatozást. A recepciósok néztek is, hogy egy pasi 3 nővel...és szóltunk hogy a minibárt fogjuk kifosztani :P. Jött is a pincér, persze mentegetőzött, hogy ilyenkor már nem tud nekünk sört hozni, de egy pár kedves szó után és 100 rúpiáért sikerült neki kinyittatnia lent a bárt és hozta is a sört. 3Kor végre sikerült elindulni haza, de persze riksa, vagy taxi sehol, ezért a recepcióst kértük meg, hogy intézzen már vmi taxit nekünk. Hát sikerült is neki 500 rúpiáért :), mi csak lestünk, hogy mi van?? végül 400-ban megeggyeztünk, csak az volt a probléma, hogy nem volt nálunk ennyi pénz. Nagy nehezen elintéztük, hogy írják a szoba számlájára, majd mi másnap elintézzük Manuékkal.

Konark – Puri

Másnap reggel elég kómásan indultunk a betervezett Konark – Puri útra. Konark kb. másfél óra autóval, nagyon szép út vezet addig, és szerencsére nem volt forgalom. Meglátogattuk a Nap Templomot, gyönyörű :). A 13ik században építették, a falakat a káma szútra elemei borítják plusz mindenféle istenség jelképe. Sajnos nem lehet bemenni, a bejárat kőtörmelékekkel van elzárva, de így is nagyon jól néz ki. Délután 4re értünk Puriba, nagy nehezen megtaláltuk a Hotelt is, ami a parttól 200 méterre volt. Gyorsan lecuccoltunk, aztán rohantunk a partra FÜRÜDNI.!! Mindenkinek ajánlom, próbálja ki egyszer milyen ruhában fürödni, mi egy csomót röhögtünk :). Egy kisebb baleset is történt, sikerült jól belelépnem egy kagylóba, kénytelen voltam kintről szemlélni a többieket. Mindjárt akadt is egy segítőkész srác, aki felajánlotta, hogy segít nekem. Nem értettem, hogy mit akar, aztán addig erősködött, hogy majd ŐŐŐ, nagy meglepetésemre elkezde szívni a vérző sebemet!!! Nagy tiltakozással arrébb löktem, hogy köszi nem kell. De nem tágított, fél órán keresztül boldogított, persze a telefonszámomat el akarta kérni még jó hogy nem tudom (le van írva valahova). Szegény kétségbeesve kért, hogy akkor tanuljam meg én az ő telefonszámát :).

Chilika

Vasárnap reggel folytattuk az utunkat a Chilika tavakhoz. Az ottani partner egyesület munkatársai is csatlakoztak hozzánk. Most egy másik törzset látogattunk meg, ők az óceán és a tó között húzódó 200 méteres kis földnyúlványon laknak. Nagyon jól néz ki, ahogy a falu közepén állva jobbra a tengert látod, balra pedig a tavat. A törzs kb. 10 éve érkezett ide, halászatból élnek. Elég rossz helyen van a falu, semmi sem védi őket az esetleges tszunami-tól. A tó 2 ponton érintkezik az óceánnal, dagálykor a tengerből beáramlik a sós víz, majd apálykor vissza folyik. Mivel a tó vize félig sós félig édes, ezért tudnak rák, hal, garnélarák tenyésztéssel foglalkozni. Meglátogattuk az egyik csatornát, ahol a tenger és a tó érintkezik, tetszett nagyon. Délután visszaérkeztünk az ottani szervezet irodájába, ahol készítettek nekünk ebédet, jó igazi indiait :), a földön ülve ettünk, kézzel :)

Hétfőn Bhubaneshwar-ban voltunk, itt tartottunk egy kisebb tréninget, majd délután meglátogattuk az itteni túrisztikai minisztert. Manu és Matheiu elmondták a Miniszternek, hogy mit jelent a fenntartható turizmus, ami annyira tetszett neki, hogy biztosított minket, hogy segít nekünk és elintézi az itteni turista helyszíneken a látogatásainkat (persze ingyen). Ennek nagy örömére, másnapra, azaz keddre be is terveztü, hogy meglátogatjuk a Bhubaneshwar-tól 2 órára levő Nemzeti Parkot :)

Bhitarkanika National Park – Krokodil rezervátum

Kedd reggel hivatalosak voltunk egy konferenciára aminek a témája a Média és a Fiatalok volt a témája. Matieu nagy örömére Manu tiszteletbeli vendégként hivatta meg, ezért a pódiumon kellett ülnie és beszédet is kellett tartson de ezt csak 2 nappal előtte tudta meg :), hát nem volt túl boldog, de jól teljesítette a feladatot! Majd gyorsan a konferencia központból átmentünk a Hotelbe mert ott volt a másik autó. Összesen 9en voltunk ezért béreltek egy dzsippet. Elöl ült a sofőr, az anyós ülésen Manu és az egyik embere :), a második sorban Chris,Zita,Matheiu és a hátsó sorban Madhu,Isa(a lányuk) és Én. Kb. 10 km után rájöttek, hogy ez így nem fog működni, persze a légkondi nem volt vmi jó, ezért visszafordultunk a másik autóért. És újra útra keltünk. Ekkor volt kb.2.30. Sietnünk kellett, hogy elérjük az utolsó hajót ami 6kor indult. A tervek szerint 2-3 órás volt az út, de mi ezt rendesen felülmúltuk, ugyanis összesen 5 órát kocsikáztunk :). A hajót nem értük el, ezért autóval kellett menjünk ami sokkal hosszabb volt. Maga az autó és az út nem volt vmi jó, sztem hiányzott az autóból a lengéscsillapító. Néha akkorákatt ugrottam, hogy bevertem a fejem az autó tetejébe. Elég kemény kiképzés volt a gyomromnak, azt hiszem most már a vidám parkban nem lesz problémám a csészealjas izével :P. Viszont a táj fantasztikus volt. A sok kis falu, amin áthaladtunk, nagyon szép volt. Talán készült, 1-2 kép, de többett nem tudtunk csinálni, mert a fényképezőgép rezgéscsillapítója nem az autó ugrálásához van kalibrálva :). Este 8ra meg is érkeztünk a Nemzeti Parkba. Tök sötében túl sok minden látnivaló nem volt, ezért elfoglaltuk a szállást, vacsiztunk majd megbeszéltük a másnapi terveket. A terv az volt, hogy reggel 8kor Manuek visszamennek Matheiu-val, mert déltán indult a gépe haza és még el kellett intézzen 1-2 dolgot, mi meg maradunk délig aztán mi is útnak indulunk és a reptéren találkozunk, hogy elköszönjünk tőle. Másnap reggel 6kor keltünk, reggeli, búcsúzkodás majd útrakeltünk Krokodilt nézni. Szerencsénk volt, láttunk 3-4et amelyek elég kicsik voltak, alig vettem észre őket, teljesen beleolvadtak a föld színébe, de láttunk 2-3at amik nagyobbak voltak. Kb 2 órát hajókáztunk majd visszatértünk a Parkba. Mivel ki volt adva a parancs, hogy 12kor el kell indulnunk, mi már 11.30kor haptágban vártuk a muksót aki velünk volt, mert tudtuk itt nem úgy működnek a dolgok mint ottohon. Hát igen! :) Kb. 1kor tudtunk elindulni mert mindenki a Minisztert próbálta elérni, mert ugyebár fizetni nem akartunk, mert hogy ő hívott meg minket. De végül rendeződött a dolog és útnak indultunk. Sajnos nem jutottunk túl messze, mert defektünk lett :D. Az is egy órás szerelés volt. Végül persze nem értünk vissza időben Bhubaneswar-ba, nem tudtunk elköszönni Matheiu-tól.

Fenntartható Turizmus

Az 5-6 nap alatt körvonalazódott a mi feladatunk is. Orissa államban kell fenntartható turizmust kialakítanunk. Mivel ez teljesen új, ezért mindent a legelejéről kell kezdeni. Első lépésben fel kell mérjük az itteni turista látványosságokat (ezt Zita csinálja), szállásokat, közlekedést stb.(ez az Én részem) valamint Chilika tó környékén rejlő lehetőségeket (ez Chris része, mert ő már csinált ilyet Afrikában). Miután megvannak az adatok több túra útvonalat kell kialakítsunk, India fő látványosságai összekötve az itteni látványosságokal és a különböző törzsek bemutatásával (életmód,kultúra). A lényeg, hogy ha több turista jön, és megnézik ezek a törzseket, velük töltenek 1-2 napot, ezzel megélhetést biztosítanak az ottlakóknak, ugyanis a szálllásért fizetnek, az ételért fizetnek, valamint az egyéb szuvenírekért.

swimming pool

A Nők napja után sok minden nem történt. Kedden beszámolót készítettünk a Nő napi ünnepségről, ezzel el is telt a nap. Netünk még mindig nincs othon, viszont sikerült eljutni az uszodába! Voltam dokinál, aláírta a papírokat, hogy minden oké. Aztán ma reggel elmentem és megnézték, hogy tudok-e úszni :). 100 méter után mondta a fickó, hogy oké és a kezembe nyomta a papírt. Egy kicsit vizes lett, de nem nagyon érdekelt. A múlt héten a menedzser azt mondta, hogy ki kell választani egy A, B, C variációt, hogy mikor akarsz menni úszni, mert nagyon sokan lesznek és a létszámnak megfelelően, majd ők eldöntik, hogy mikor mehetek....:S, de más azt mondta, hogy ez nem számít, úgy hogy majd letesztelem és akkor kiderül.

Van itt másik 2 önkéntes lány is, az egyik madridi - Martha a másik columbiai – Joanna, tegnap velük mentem el a városba. Nem messze van egy Oxford könyvesbolt, ahol elég jó áron lehet könyveket vásárolni. Nagyon megtetszett egy, a Fesztiválokról és Eseményekről, ezt kezdtem el olvasgatni :). Aztán elmentünk egy kávézóba, Végre KÁVÉ (3 hét alatt 2x kávéztam :S, ) és nagyon fincsi Brownie :D (András!!! ha hazamegyek muszáj leteszteljem a tiedet, hogy van-e ilyen jó :D).

Jövő héten megyünk shoppingolni anyagot 'ruhához', mert egyszerűen MUSZÁJ. Folyamatosan bámulnak minket, ami elég zavaró. Pláne, ha bringával megyünk, nem elég, hogy fehérek vagyunk, de még rikító bringáink is vannak :D. Még gondolkozok, hogy milyen anyagot vegyek, mert ezekben meg lehet gyulladni ebben a melegben :) (valamelyik nap azt mondták, hogy 40 fok volt).

Tegnap készítettem krumpli főzeléket :D, babérlevél nélkül :S, az azért hiányzott belőle, de ehető volt. Szmruti, Jasminela meg az összes családtagja (ugyanis a fiú tesójuk a családdal nálunk vakációzott, vagy nem tom mit csináltak, 2 napig feleséggel, gyerekkel együtt) végig nézték, hogy én mit csinálok és mi hogyan :). Elég kellemetlen volt, mondam is nekik, hogy most csinálok először ilyet, úgy hogy ne várjanak nagy csodát :).

Holnap jön Mathieau, és kezdődik a tréning :), most azokat az anyagokat fogom elolvasni amiket Zita küldött.

Üdv. Mindenkinek.

International women's day

Nők napja alkalmából ellátogattunk a várostól kb. 20 km levő törzshöz, így velük ünnepeltünk délelőtt. Nagyon kedvesen fogadtak minket, volt 'welcome dance' meg erjesztett rizs, amit 'handia'-nak hívnak. Természetesen mindenki tartott egy kis beszédet, azaz nekünk is kellett :), aztán mi is táncra perdültünk velük együtt. A handia'-nak olyan íze van mintha sört kevernél össze egy kis tejjel :), és színre is fehér a rizstől. Az alkohol tartalma kb. 5 % lehet, ezt fogyasztják elég sokan. Ebben a melegben elég egy pohárral meginni, utána tuti alvás 3 órán keresztül.

Délre vissza is érkeztünk a vársoba, ahol várjuk hogy elkészüljön az ebéd.

Ma délután volt az első oriya nyelvóránk :), hát nagyon vicces volt, az ábécével kezdtük. Van 50 betűjük, azokat próbáltuk rajzolni, de szerintem sose fogom ezt megtanulni. Így kezdődik: A, Á, I, Í, U, Ú.....és a többi, a betűk 90%-a számomra kiejthető(a francia lánynak elég nagy nehézséget jelent a Rrrr, és az aaaaa) viszont a többi annyira hasonlít, hogy mi nem hallottunk különbséget bennük. Az óra második fele a Taa, Thha, Tttthaaa, és TTTTHHHaaooo kiejtésével kudarcba fulladt, végig röhögtük :D

Viszont a napok nagyon érdekesek, egy kis nyelvlecke:

Üdvözlés: Szia, Hello – Hindi: Namaste Oriya: Namaskar

Hét napjai:

            Vasárnap – Robibar

            Hétfő – Sombar

            Kedd – Mongolbar

            Szerda – Budhubar

            Csütörtök – Gurubar   

            Péntek – Sukrobar

            Szombat – Sonibar

Kaja, kaja, kaja...annak ellenére, hogy mindenki óvott az indiai kajától, még nem volt gyomorrontásom és hasmenésem sem, bár amikor a levélből készült tányérra pakolták ki a kaját és kézzel kellett enni(és nem tudtad megmosni a kezedet), egy kicsit elgondolkoztam azon, hogy megegyem-e. De nem lett semmi bajom.

Tegnap kint vacsiztunk egy közeli kifőzdében, zöldségekből készült chuthney-t (zoldsegek pikáns szószban) 'pitával' de itt Patana-nak hívják, igazán finom volt :).

Jelenleg úgy döntöttem, hogy elég ha hetente 4-5 eszek indiait étteremben vagy kifőzdében de hiányoznak az othoni ízek, úgy hogy főzöcskézek is :).

Meglepődtem, amikor láttam, hogy egy csomó othoni zöldséget meg lehet itt is vásárolni mint pl. uborka, karalábé, paradicsom, karfiol, tök, borsó, kaliforniai paprika, krumpli. Viszont ezen kívül van egy csomó nagyon érdekes zöldség, csak egynek tudom a nevét 'Karela' de mi 'green mouse'-nak hívjuk, mert egér formája van, sőt inkább sündisznó!!! Majd teszek fel képet róla.

Gyümölcsből is van sok -féle, a mostani kedvencem a szőlő és a görögdinnye :), de van banán, kókusz, narancs és alma is, viszont az alma drága. Nemsokára lesz ananász és mangó :P, nagyon tuti lesssszzzzz!!

Problemak... 03.04

A mai nap eléggé próbára tette a türelmemet...:) Reggel 8kor kopogtak az ajtón, éreztem hogy nem kezdődik jól, kipattantam az ágyból, hogy mi a f.. van már megint. Az irodából egy kollégánk állt előttem egy cetlivel. Valószínű meglepődött engem látva, a nem talpig érő 'pizsamámban', de nem érdekelt, csak mondja el h mit akar. Egy üzenetet hozott Manutól, hogy 11.30ra menjünk az irodába mert meghívásunk van az Egyetem 'women rights' szakának egy kerekasztal beszélgetésére. Épp gondoltuk, hogy mégis mit tudnánk hozzátenni, de hát miért is ne mennénk el, legalább több mindent megtudunk Indiáról. Felvetettük a problémát, hogy ha mégis elmegyünk akkor nem lesz othon senki ha jönnek az Internetesek, de megnyugtattak, hogy ma se jönnek bekötni :S, pedig már 3 napja mondogatják, hogy holnap lesz internet, ja és wireless.

Az irodában Manuval megvitattunk egy elég komoly problémát, ugyanis adódott a másik házban egy kisebb társaság akikkel jóban lettünk. Egyik este elmentünk sétálni 11körül, persze éjjel, majd rá egy fél órára Manu hívott, hogy azonnal menjünk haza, aztán felhomályosítottak minket, hogy 11 után nem lehet kint mászkálni lányoknak mert prostinak néznek (gondoltam, hogy kit érdekel, de nekik ez fontos, mert hogy akkor majd mit gondolnak róluk, meg a főbérlő is ki fog akadni, blablabla). Szóval sétálni nem mehetünk, de azt mondták, hogy a tetőre bármikor kimehetünk. Ezért többször meglátogattuk a tetőt, ahol megismertük ezeket a fiúkat. Jó fejek, barátságosak voltak. Na még a költözés előtti estén, meghívtak minket egy szülinapi bulira. Nagyon aranyosak voltak, érdekes volt részt venni egy szülinapi bulin. A torta felvágása után kb. egymás szájába tömték a fincsi csokit, majd a torta nagy része az ünnepelt arcán kötött ki :D :D, én is ilyet akarok :D (és fincsi csoki torta volt). Ez épp a Holi napján 00:30kor volt, ezért a csoki mellé a pofira, egy csomó festék is került, zöld, kék....Szóval elmulattuk az időt. A következő nap, költözés után megint meglátogattuk őket, és a szabályok betartására törekedtünk, azaz 11re hazaérni. Persze 10.30kor jött az ottani házinéni, hogy haza kéne menjünk, mert az itteni házinéni be akarja zárni a kaput. Hát nagyon nem örültünk neki, sőt. Majd tegnap a lányok átmentek és a fiúk szomorúan újságolták, hogy délután, Manu meglátogatta őket, és kérte őket, hogy többett ne hívjanak át minket, mert hogy mégis mit akarnak ők tőlünk?? 'feleségül akarnak venni minket??'???? Amikor mesélték a csajok, csak lestem... Aztán ma Manu, persze ezt nem mondta, csak annyit, hogy az iteni házinéninek nem tetszik, hogy mi fiúknál vagyunk (ja a szomszédban és persze látja ha átmegyünk), inkább máshol találkozzunk velük. Megkérdeztem, hogy és meghívhatjuk őket vendégségbe hozzánk? Válasz: NEM. Ez így egy kicsit sok volt, mert maga a lehetőséget is kizárják, hogy barátaid legyenek, ja persze fiúk. De majd jön a többi önkéntes (4 lány és 1 fiú és a fiú vhol máshol fog lakni, mert hát ugye velünk nem lehet) szóval lesz 10 lány együtt, igaz a lakásban csak 8an ?? na hát elég lesz az is.

Na ez volt a fiús történet.

12-re elmentünk az Egyetemre, ahol nagyon aranyosak volta, azt mondták, hogy 1 órát beszélgetünk, aztán meg tartanak egy főzés bemutatót, ahol megmutatják, hogyan lehet kevés vízzel , kevés sóval és olaj nélkül főzni. A beszélgetés része elég jól sikerült, de inkább a nők politikában való szerepéről esett szó. A főzés része pedig elég viccesre sikerült. Valahogy egy Zepter bemutatón éreztem magam, mert edényeket mutattak be, aztán a sok zöldséget a rizssel együtt beöntötték egy nagy fazékba, hozáadtak legalább 2 liter vizet, meg egy csomó sót. Azt hittem, hogy épp az a lényeg, hogy mind a kettőből kevés kell, de hát mindegy. Paneer-t is készítettek olaj nélkül. Ez egy sajt, talán kecske tejből készül, de nem esküszöm meg rá. Hát persze nem lett kész 25 perc alatt, legalább 1 órát vártunk rá :). 4kor sikerült elszabadulnunk.

Nagy örömömre Bhubaneshwar-ban van uszoda, ezért az Egyetemhez jöttek értünk, és a SOFŐR elvitt minket a Stadionhoz. Az uszoda tök jól néz ki, gyorsan kértünk is formanyomtatványt. Manu azt mondta, hogy csak ki kell töltenünk a nyomtatványt és ingyen használhatjuk az uszodát, de nem így van, hanem azért elég szép kis összeget kell fizetni érte, 3 hónapos bérlet 50Euro körül van. Majd kaptunk egy telefonhívást, hogy vissza kell menjünk az irodába, mert 5re jönnek a TV-től interjút készíteni velünk...???? Még jó, hogy időbe szóltak. Szóval visszamentünk az irodába. Ott csöveztünk 1 órát, de a TV-től nem jött senki, ezért elindultunk meglátogatni azokat a hoteleket ahol van uszoda, hogy ők mégis mennyiért adják :). Az elsőig jutottunk, havi 1600 rúpiáért van 25m. Medence konditeremmel. Tényleg jól néz ki, csak azért kicsi, én jobba szeretem az 50m medencét, de a csajok azt mondták, hogy gondolkoznak még rajta. Kaptunk tőlük egy Árajánlatot masszázsokkal :), nagyon tetszik, majd kipróbálok egy-kettőt. De persze nem jutottunk tovább, mert érkezett a telefon, hogy vissza kell menjünk az irodába mert megérkeztek a TV-sek. Szépen elrendeztek minket, Manuval kellett csevegjünk egy keveset, hogy hogysmint lesznek a dolgok, aztán következtek az interjúk. Hát a mikrofon feldobta a talpát, kb. fél óráig próbáltak életet lehelni bele de nem sikerült. Szóval majd holnap készül el az interjú.

Mivel az uszodabérlethez kell orvosi vizsgálat (és elméletileg le is tesztelik, hogy tudsz-e úszni, az engedélyhez ez is szükséges :D ), gyorsan elrohantunk a házi orvosunkhoz, hogy írja alá a papírokat. Közölték, hogy 5 napig nem elérhető az orvos mert Delhiben van...:S, hnna gondoltam ezen a héten sem megyünk uszodába...de holnap megpróbálok intézni vmit.

Ja és valószínű, hogy nem kivitelezhető a wireless..:S:S:S szóval holnap vmi mobilNET-et kell keressek. Nagyon nehéz bármit is intézni, mert ha elmondod a problémádat és megkérdezed, hogy hol tudod ezt elintézni, azt válaszolják, hogy majd ők elintézik, aztán várszatsz rá 1 hetet.

Hát ez volt ma!

Intercultural Evening - 03.02

Egész délelőtt az esti Intercultural Eveningre készültünk, ugyanis nekünk is kellett beszédet tartani. Felosztottuk hármunk között a mondanivalónkat aztán hajrá!! :)

Az este elég jól sikerült, mindenféle magas rangú emberkét meghívtak, nagy szívhezszóló beszédet tartottak a Holi ünnephez méltóan. Lehet tőlünk is vmi ilyesmit vártak volna, nem tudom, de pár szóban bemutattuk magunkat, kik vagyunk és honnan jövünk, aztán mi is az EVS aztán a végére magadt a Fenntartható turizmus. Az est második felében volt helyi tradicionális táncbemutató, nagyon szép volt, tesztek fel fényképet róluk. Persze a kimaradhatatlan dologként, nekünk is kellett prezentálni vmit, amire persze nem készültünk, ezért egy francia dalt próbáltunk improvizálni 'Champs-Elisee'...a neve, Zitanak meg neekem csak annyi volt a feladatunk, hogy dam-da-dam-ot énekeljünk :), jót szórakoztunk rajta :).

Egyébként nagyon érdekesen folyik egy ilyen est vagy esemény, az első fél-egy órában még mindenki figyel, aztán csörög ennek a telefonja, aztán a másiké és így szépen kivonulnak. Majd az esemény vége fele, hátul egy egész kis csoportulás volt akik beszélgettek, míg közben ment a műsör.

Kaptunk vacsit is, nagyon fincsi volt, és végre a rizsnek volt íze :D.

HOLI - 03.01

Holi, Holi, Holi!!! Ilyen fesztivált, vagy ünnepet szeretnék othon is :D. Maga a fesztivál abból áll, hogy az emberek egymásra színes festéket kennek és boldog Holit kívánnak egymásnak :). A sok színes festéktől az ember arca nem is látszik, csak a sok nagyon-nagyon színes festék. Indiában ez az ünnep vallástól függetlenül mindenki ünnepe mindegy, hogy hindu, muszlim, budhista vagy keresztény vagy-e, ugyanis a sokszínűségről szól. Egyszerűen imádom :D, ezt othon is meg kell alapítani :)

Hétfő reggel 10fele neki is vágtunk Holi-t ünnepelni a lakótársakkal. Előre szóltak, hogy olyan ruhát vegyünk fel amit nem sajnálunk. Így hát egy fekete kombináció mellett döntöttem :). Először a háztömbben lakókkal csaptunk össze, aztán egy kisebb csoport verődött össze és elkezdtük sorba járni a szomszédokat. Mindenki nagyon kedvesen üdvözölt minket és egy kis festéket kent az arcunkra vagy a hajunkra, majd megkínáltak édességgel és üdítővel. Nagyon finom édességeket ettünk, de hihetetlenül eltelítenek, amikor a harmadik háznál is ugyanazzal a sütivel kínáltak, már nem tudtam mit mondjak, de egyszerűen nem tudtam még egy falatot megenni. De visszatérve az ünnephez, a szomszédos pár utcában lakókhoz néztünk be, nagyon vicces volt, hogy az arcunk színek kb. 10 percenként változott a sok festéktől. Nagyon élénk festékeket használnak, van sárga, narancs, piros, zöld, és a kedvencem a kék/lila ennek nagyon erőteljes hatása volt.

Aztán délután költözés az új helyre, ami kb. 20 méterre van :)

Fenykepek

Sziasztok,
a kovetkezo linken tudtok fenykepeket nezegetni:

http://www.facebook.com/album.php?aid=148869&id=550921024&l=2ab545eb36


Jo szorakozast!
Ami

Puri - Puri

Végre történt ma valami! Ugyanis ma (szombaton) elmentünk a közelben lévő tóhoz, Chilika a neve egy terepszemlére. Ez lesz a terep ahol Eco Turizmust kell fejlesztenünk.

Reggel 7.30ra jöttek értünk, ami nem tűnt éppen egyszerűen kivitelezhetőnek, ugyanis majdnem minden nap 11kor keltünk. Számomra nem okozott problémát mert éjszaka megzabáltak a szúnyogok, így nem aludtam túl sokat. Gondoltam, hogy majd az autóban alszok még egy kicsit, úgyis 2 órát autózunk. Arra nem számítottam, hogy a városon kívül még durvábban vezetnek, így hát gyomorgörcsel ültem és csak lestem, a KRESZről tuti még nem hallottak. Kb. egy óra után megálltunk reggelizni egy kis faluban. Ahogy a fényképen is látszódik (igen, majd feltöltöm őket!!!) egy kicsit elcsodálkoztam az összetűzdelt faleveleken, ugyanis ez volt a 'tányér'. Manu rendelte a kaját, amit Puri-nak hívtak. Ez úgy néz ki, hogy fánkszerű 'kenyér' 4db. Amivel a szádba majszolhatod a szószt, nem tom pontosan mi a neve, de az állaga kb. olyan mint a krumpli főzeléké. Igazi kihívás volt jobb kézzel kajálni, úgy hogy nehogy a ruhámon kössön ki a cucc, de sikerült :D És desszertet is kaptunk, azt hiszem sajtból készült édes golyócskák, az nagyon tuti volt :) Ez mind 10 rúpiáért. Biztos a tányérok hiánya miatt ilyen olcsó :P. És ezek a tányérok egyszer használatos dolgok ám, ha befejezted a kaját, akkor hátul a mosdókagyló mellett(ugyanis kezet kell mosni utána) van egy kis ablak és azon ki kell dobni a tányérodat, és mindjárt a szemétdombonn köt ki, ahol majd komposzt lesz belőle. Nagy nehezen megérkeztünk a tóhoz, ahol lekéstük a nagy hajót, ezért egy bérelt hajóval mentünk az egyik szigetre. A Chilika tavak több pici és egy nagyobb tóból áll. Nagyobb a Velencei tónál de azért kisebb mint a Balaton, és több szigete van, ahol különböző törzsek élnek. Ezeket látogattuk meg. Első utunk egy iskolához vezetett, ahol most hoztak létre egy Eco Klub-ot, ahol a tagok kertészkedhetnek az iskola kertjében. Nagyon aranyosak voltak.

Aztán siettünk át a másik szigetre, csak a csónak nem jött :). Manu azt mondta, hogy majd 1 óra múlva jön, ezért elmentünk sétálni, aztán csörgött a telefon, hogy menjünk gyorsan, mert itt a csónak. Hát rohantunk, mert a köv. csak 5kor ment. De szerencsére elértük. Felpréseltük magunkat a csónakra, sok ember kis helyen is elfér elv alapján, kb. egymás hegyén-hátán utaztunk, de úton voltunk a következő állomás felé. A következő szigeten, egy falu női lakosaiból álló csoportosulást látogattuk meg. Az Egyesület támogatásával ráktenyésztéssel foglalkoznak. Egy kis házikóban volt a megbeszélés. Rajtunk kívül kb. 14 helyi nő, különböző életkorúak. Kb. 15 perc alatt be lettünk mutatva nekik, és örömük jeléül a HOLI ünnepre való tekintettel jól be is kentek minket festék porral. De a számban is azt éreztem, úgy hogy ezzel foglalatoskodtam, miközben oriya nyelven elkezdtek 'vitatkozni' Manuval valamiről. Több mint egy órán keresztül ment a vitatkozás, igazából nem tudom, hogy vitatkoztak-e vagy csak beszélgettek, de nálunk ez inkább veszekedés lenne.. Aztán mindenki örült mindenkinek és mentünk is vissza a partra. Meglátogattuk a helyi éttermet, kezdtem is már éhes lenni, mert reggel óta nem nagyon ettünk. Manu rendelt is nekünk rákot és garnélarákot. Bátor voltam és megkóstolam! A garnélarák jó volt, viszont a rák...hát nem igazán jött be, h a páncélját el kell ropogtatni, az valahogy idegen volt nekem. Desszertként Lassi-t ittunk, ami egy nagyon fincsi joghurból-tejből készült üdítő.

Aztán elindultunk haza fele. Nagy örömömre bementünk Puri-ba, hogy egy kicsit szétnézzünk, és lám ott volt a TENGER :D. Gyorsan le is csekkoltuk, hogy milyen és nagggyon jó meleg volt a víz. A part végig tele volt emberrel, ott ücsörögtek, de fürödni nem nagyon szoktak (mármint a tengerben). Manu azt mondta, hogy reggel lehet fürödni, mert nincsenek sokan, meg talán este, de egyébként nem strandolnak az emberek (megértem, így is elég barnák :) ) Valamikor megyünk majd pár napra, már alig várom :). A templomig nem jutottunk el, viszont láttunk helyette egy másik szent helyet, ez is lent van a parton. Sajnos nem tudom a nevét, de 'menyország kapuja' jellegű neve van. Az a lényeg, hogy ha a halottakat ott égetik el, akkor az a menyországba jut. Láttunk is egy pár mágját. Manu mesélte, hogy az anyukája meghalt pár éve, és akkor őt is ide hozták, elégették, aztán a tengerbe szórták a hamvait.

Ez volt a szombat, most pihenünk, aztán hétfőn HOLI-t ünneplünk!