Képzés 03.11 - 03.17

És újra itt!!!

Múlt héten érkezett Matheiu hogy megtartsa az érkezés utáni tréninget, igaz kicsit megkésve, mert már egy hónapja itt vagyunk, de sebaj. Már nagyon vártuk az érkezését, mert elég sok programunk volt betervezve. Pénteken (márc. 12) este volt egy welcome vacsi, elmentünk a Bhubaneshwar Club-ba. Előre szóltak, hogy milyen ruhát vegyünk fel, mert nem lehet ám strandpapucsba vagy térdig érő ruhában bemenni. Így hát mindenki igyekezett minél megfelelőbb ruhát felvenni a 35 fokban :). A kaja jó volt, és végre lehetett sört vagy rövidet inni, ugyanis othon nem nagyon lehet, társaság meg ugye nem igazán van. Szóval mi söröztünk a férfiak meg whisky-t ittak, ennek hatására Manu egy deci whisky után csak vigyorogni tudott, de jót nevettünk rajta. Mathieu kezdett belendülni, így rendelte a következő kört, ami vodka volt. Fogalmam sincs hogy milyen típusú, de kólával iható volt. Sajnos 11kor kiraktak minket azzal az ürüggyel, hogy zárnak. Persze, nem akartunk haza menni, így hát mint alternatíva vissza mentünk a Hotelbe, ahol Matheiu lakott. Manunak nem nagyon tetszett a dolog, ő inkább úgy döntött, hogy haza VEZET (itt nincs olyan szabály, hogy ha ittál alkoholt, akkor nem vezethetsz!!!), mi meg meggyőztük, hogy maradunk, majd taxival hazamegyünk. Sajna az étterem és a bár is már zárva volt (23-kor!!), így hát a szobában folytattuk a mulatozást. A recepciósok néztek is, hogy egy pasi 3 nővel...és szóltunk hogy a minibárt fogjuk kifosztani :P. Jött is a pincér, persze mentegetőzött, hogy ilyenkor már nem tud nekünk sört hozni, de egy pár kedves szó után és 100 rúpiáért sikerült neki kinyittatnia lent a bárt és hozta is a sört. 3Kor végre sikerült elindulni haza, de persze riksa, vagy taxi sehol, ezért a recepcióst kértük meg, hogy intézzen már vmi taxit nekünk. Hát sikerült is neki 500 rúpiáért :), mi csak lestünk, hogy mi van?? végül 400-ban megeggyeztünk, csak az volt a probléma, hogy nem volt nálunk ennyi pénz. Nagy nehezen elintéztük, hogy írják a szoba számlájára, majd mi másnap elintézzük Manuékkal.

Konark – Puri

Másnap reggel elég kómásan indultunk a betervezett Konark – Puri útra. Konark kb. másfél óra autóval, nagyon szép út vezet addig, és szerencsére nem volt forgalom. Meglátogattuk a Nap Templomot, gyönyörű :). A 13ik században építették, a falakat a káma szútra elemei borítják plusz mindenféle istenség jelképe. Sajnos nem lehet bemenni, a bejárat kőtörmelékekkel van elzárva, de így is nagyon jól néz ki. Délután 4re értünk Puriba, nagy nehezen megtaláltuk a Hotelt is, ami a parttól 200 méterre volt. Gyorsan lecuccoltunk, aztán rohantunk a partra FÜRÜDNI.!! Mindenkinek ajánlom, próbálja ki egyszer milyen ruhában fürödni, mi egy csomót röhögtünk :). Egy kisebb baleset is történt, sikerült jól belelépnem egy kagylóba, kénytelen voltam kintről szemlélni a többieket. Mindjárt akadt is egy segítőkész srác, aki felajánlotta, hogy segít nekem. Nem értettem, hogy mit akar, aztán addig erősködött, hogy majd ŐŐŐ, nagy meglepetésemre elkezde szívni a vérző sebemet!!! Nagy tiltakozással arrébb löktem, hogy köszi nem kell. De nem tágított, fél órán keresztül boldogított, persze a telefonszámomat el akarta kérni még jó hogy nem tudom (le van írva valahova). Szegény kétségbeesve kért, hogy akkor tanuljam meg én az ő telefonszámát :).

Chilika

Vasárnap reggel folytattuk az utunkat a Chilika tavakhoz. Az ottani partner egyesület munkatársai is csatlakoztak hozzánk. Most egy másik törzset látogattunk meg, ők az óceán és a tó között húzódó 200 méteres kis földnyúlványon laknak. Nagyon jól néz ki, ahogy a falu közepén állva jobbra a tengert látod, balra pedig a tavat. A törzs kb. 10 éve érkezett ide, halászatból élnek. Elég rossz helyen van a falu, semmi sem védi őket az esetleges tszunami-tól. A tó 2 ponton érintkezik az óceánnal, dagálykor a tengerből beáramlik a sós víz, majd apálykor vissza folyik. Mivel a tó vize félig sós félig édes, ezért tudnak rák, hal, garnélarák tenyésztéssel foglalkozni. Meglátogattuk az egyik csatornát, ahol a tenger és a tó érintkezik, tetszett nagyon. Délután visszaérkeztünk az ottani szervezet irodájába, ahol készítettek nekünk ebédet, jó igazi indiait :), a földön ülve ettünk, kézzel :)

Hétfőn Bhubaneshwar-ban voltunk, itt tartottunk egy kisebb tréninget, majd délután meglátogattuk az itteni túrisztikai minisztert. Manu és Matheiu elmondták a Miniszternek, hogy mit jelent a fenntartható turizmus, ami annyira tetszett neki, hogy biztosított minket, hogy segít nekünk és elintézi az itteni turista helyszíneken a látogatásainkat (persze ingyen). Ennek nagy örömére, másnapra, azaz keddre be is terveztü, hogy meglátogatjuk a Bhubaneshwar-tól 2 órára levő Nemzeti Parkot :)

Bhitarkanika National Park – Krokodil rezervátum

Kedd reggel hivatalosak voltunk egy konferenciára aminek a témája a Média és a Fiatalok volt a témája. Matieu nagy örömére Manu tiszteletbeli vendégként hivatta meg, ezért a pódiumon kellett ülnie és beszédet is kellett tartson de ezt csak 2 nappal előtte tudta meg :), hát nem volt túl boldog, de jól teljesítette a feladatot! Majd gyorsan a konferencia központból átmentünk a Hotelbe mert ott volt a másik autó. Összesen 9en voltunk ezért béreltek egy dzsippet. Elöl ült a sofőr, az anyós ülésen Manu és az egyik embere :), a második sorban Chris,Zita,Matheiu és a hátsó sorban Madhu,Isa(a lányuk) és Én. Kb. 10 km után rájöttek, hogy ez így nem fog működni, persze a légkondi nem volt vmi jó, ezért visszafordultunk a másik autóért. És újra útra keltünk. Ekkor volt kb.2.30. Sietnünk kellett, hogy elérjük az utolsó hajót ami 6kor indult. A tervek szerint 2-3 órás volt az út, de mi ezt rendesen felülmúltuk, ugyanis összesen 5 órát kocsikáztunk :). A hajót nem értük el, ezért autóval kellett menjünk ami sokkal hosszabb volt. Maga az autó és az út nem volt vmi jó, sztem hiányzott az autóból a lengéscsillapító. Néha akkorákatt ugrottam, hogy bevertem a fejem az autó tetejébe. Elég kemény kiképzés volt a gyomromnak, azt hiszem most már a vidám parkban nem lesz problémám a csészealjas izével :P. Viszont a táj fantasztikus volt. A sok kis falu, amin áthaladtunk, nagyon szép volt. Talán készült, 1-2 kép, de többett nem tudtunk csinálni, mert a fényképezőgép rezgéscsillapítója nem az autó ugrálásához van kalibrálva :). Este 8ra meg is érkeztünk a Nemzeti Parkba. Tök sötében túl sok minden látnivaló nem volt, ezért elfoglaltuk a szállást, vacsiztunk majd megbeszéltük a másnapi terveket. A terv az volt, hogy reggel 8kor Manuek visszamennek Matheiu-val, mert déltán indult a gépe haza és még el kellett intézzen 1-2 dolgot, mi meg maradunk délig aztán mi is útnak indulunk és a reptéren találkozunk, hogy elköszönjünk tőle. Másnap reggel 6kor keltünk, reggeli, búcsúzkodás majd útrakeltünk Krokodilt nézni. Szerencsénk volt, láttunk 3-4et amelyek elég kicsik voltak, alig vettem észre őket, teljesen beleolvadtak a föld színébe, de láttunk 2-3at amik nagyobbak voltak. Kb 2 órát hajókáztunk majd visszatértünk a Parkba. Mivel ki volt adva a parancs, hogy 12kor el kell indulnunk, mi már 11.30kor haptágban vártuk a muksót aki velünk volt, mert tudtuk itt nem úgy működnek a dolgok mint ottohon. Hát igen! :) Kb. 1kor tudtunk elindulni mert mindenki a Minisztert próbálta elérni, mert ugyebár fizetni nem akartunk, mert hogy ő hívott meg minket. De végül rendeződött a dolog és útnak indultunk. Sajnos nem jutottunk túl messze, mert defektünk lett :D. Az is egy órás szerelés volt. Végül persze nem értünk vissza időben Bhubaneswar-ba, nem tudtunk elköszönni Matheiu-tól.

Fenntartható Turizmus

Az 5-6 nap alatt körvonalazódott a mi feladatunk is. Orissa államban kell fenntartható turizmust kialakítanunk. Mivel ez teljesen új, ezért mindent a legelejéről kell kezdeni. Első lépésben fel kell mérjük az itteni turista látványosságokat (ezt Zita csinálja), szállásokat, közlekedést stb.(ez az Én részem) valamint Chilika tó környékén rejlő lehetőségeket (ez Chris része, mert ő már csinált ilyet Afrikában). Miután megvannak az adatok több túra útvonalat kell kialakítsunk, India fő látványosságai összekötve az itteni látványosságokal és a különböző törzsek bemutatásával (életmód,kultúra). A lényeg, hogy ha több turista jön, és megnézik ezek a törzseket, velük töltenek 1-2 napot, ezzel megélhetést biztosítanak az ottlakóknak, ugyanis a szálllásért fizetnek, az ételért fizetnek, valamint az egyéb szuvenírekért.